Hagyományos gyümölcsösök Ausztriában
A gyümölcsöket Ausztria területén a neolit kor óta bizonyíthatóan fogyasztják, és a termesztett gyümölcsfajokat már a rómaiak vitték be Ausztriába. Egy hanyatlási szakasz után az újjászületés Nagy Károly híres könyvének, a “Capitulare de villis”-nek köszönhető a 8. század végén. A könyv a nagyközönségnek különböző speciális gyümölcsfajtákat ajánlott és a gyümölcskertészkedés is ehhez a korszakhoz köthető.
A középkorban a gyümölcskertészkedéssel főleg a szerzetesek, lovagok, gazdag polgárok foglalkoztak, akik Franciaországból és Itáliából hoztak be gyümölcsfajtákat.
Ausztriában a hagyományos almakultúra és a fajtagazdagság a 18. vége és a 19. század vége között érte el a legmagasabb szintjét. Ezekben az időkben a nagylombozatú fákat kultiválták és számos csemetekertet alakítottak ki.
A 19. század végén a kezelhetetlen mennyiségű fajtaszámot marketing problémák miatt lecsökkentették az úgynevezett “normál fajtákra”, ami a fajtadiverzitás csökkenéséhez vezetett. Az 1950-es években az ültetési rendszerekben kezdődő változások az 1960-as évekre a régi típusú gyümölcsösök nagyméretű felszámolásához vezettek.
Az u.n. stájerországi ‘Landes-Normal-Sortiment’ kezdőlapja, 1904. A ‘Reichs-Obst-Ausstellung’ pomológiai katalógusa, 1888.
A hagyományos gyümölcskertészkedés minden ausztriai tartományban közkedvelt a tengerszint feletti 1.000 méterig, a legnagyobb gyümölcsösök Felső- és Alsó Ausztriában, valamint Stájerországban és Karintiában találhatók.
Az ausztriai hagyományos gyümölcsösökben található fák számát 4 és fél millióra becsülik. Ez egy kb. 90 %-os csökkenést mutat az 1950-es évekbeli 33 millió fához képest. Az 1967 és 1988 között történt három faszámlálás alatt a fák felét kivágták, ami 12 és fél millió gyümölcsfát jelent.
Hagyományos gyümölcsösök (piros) Pöllau közelében (Stájerország). Balra: légi felvétel 1960; Jobbra: légi felvétel 1992, 2003-as adatok.
| Gyümölcsfák száma | 1.280 | 337 | 73,67 | 943 |
| Év 1960 | Év 2003 | Csökkenés százalékban kifejezve | Elvesztett fák száma | |
| terület hektárban | 15,443 | 4,145 | 73,18 | - |
Változás a méretben és a fák számában a képeken 1960 és 2003 között (összterület 54, 241 ha).
A hagyományos gyümölcsösök csökkenésének fő okai közé tartozik a mezőgazdaságban végbemenő strukturális változások, különös tekintettel a specializációra és az ültetvényrendszerekre való átállásra, valamint a gépesítésre.
Mindez egy jelentős árcsökkenéssel összekapcsolódva vezetett a fákról való gondoskodás, az új ültetések, a metszés csökkenéséhez, és végül, de nem utolsó sorban a tűzelhalás és a körtefák kivágása is megtette a magáét.
Nyílt mezőgazdasági területeken még a mai napig is tűnnek el gyümölcsösök; szoros kapcsolatban az építkezésekkel és az ipari területek fejlesztésével.
Az elmúlt két évtizedben történt kezdeményezések némi változást hoztak.. Jó minőségű termékekre (gyümölcslé, almabor, brandy, szárított gyümölcs, …), modern marketingre, valamint földrajzi tényezőkre alapozva lehetséges a profitszerzés a hagyományos gyümölcsösökből is (pl. Pöllauer Hirschbirne, Mostviertler Birnenmost, …). A gyümölcsösök kezelése ismét jobb, és új ültetvények is születnek. Azonban a legtöbb gyümölcsös elöregedett és a 3 ezerre becsült osztrák gyümölcsfajta fennmaradása nem biztosított.
Azonban Ausztria gyümölcstermesztésének nagy része még mindig a hagyományos gyümölcsösökből származik. A legújabb tanulmányok növekedést mutatnak legalábbis néhány régióban. Ezt részben ösztönözheti az a támogatás, amely az osztrák agrár-környezetvédelmi programból (ÖPUL) jön a gyümölcsösök fenntartására és gondozására. Néhány tartománynak szintén saját támogatási modellje van. Ausztriában továbbra is fennmarad az igény arra, hogy jelentős erőfeszítéseket tegyenek a hagyományos gyümölcsösök megőrzésére és fejlesztésére a jövőben is.
