Hagyományos gyümölcsösök Dániában
A dán gyümölcsöskert hagyományok a korai 1800-as évekre nyúlnak vissza. Bjerregaard, clergyman hjermindi (1795-1855) és Jeremias Wøldike, Ø. hornumi lelkészek (1860-1879) úttörő szerepet vállaltak abban, hogy a dánokat megtanítsák a gyümölcstermesztésre. 1800 körül megnyílt a királyi gyümölcsfa iskola azzal a céllal, hogy elősegítse a gyümölcstermesztést, ami azonban nem történt meg, csak száz évvel később, amikor magán faiskolákat hoztak létre. Ilyen volt például a Mathiesen Skælskør-ban, Bøgh Horsens-ben és Brostrøm Viborgban.
1800 és 1920 között sok új dán almafajta jelent meg. A közhiedelem szerint elfogadott ténynek számított, hogy elég egy almamagot elültetni és abból egy olyan fa fog nőni, mint az a fa, ahonnan az almamag származott. A legismertebb fajták a Filippa és az Ingrid Marie. 1950 táján közel 1000 különböző fajta volt megtalálható a gyümölcsösökben. 1900 és 1950 között az almatermesztés növekedése a többi gyümölcsfajta, mint például a körte, szilva és a bogyós növények elhanyagolásához vezetett.
Számos almafajta kipusztítása
1950 körül döntést hoztak arról, hogy az almafajták számát lecsökkentik kb. 20 különböző fajtára. Ez számos almafajta kipusztításához vezetett, és lecsökkent az 1860 és 1920 között telepített gyümölcskertek száma. Ellentmondásnak tekinthető, hogy röviddel az almafajták számának lecsökkentésére irányuló döntés után Dánia 10-15 új fajtát importált az USA-ból, melyek az 1970-es évekig széles körben elterjedtek.
Dánia 1972-ben történt EGK-ba való belépését követően a gyümölcsfák kiirtására adott támogatások a gyümölcsösök számának további csökkenéséhez vezettek. Csak néhány nagyobb kert maradt meg, a kisebb, különböző almafajtákat tartalmazó gyümölcsösök csaknem teljesen eltűntek.
Az elmúlt tíz év folyamán Dániában növekvő érdeklődést láthatunk a régebbi almafajták iránt, növekszik a piaci igény a szedd magad mozgalom iránt a kis gyümölcsösökben és a direkt marketing lehetőségek iránt is. A megváltozott kultúra növekvő érdeklődést mutat az olyan termékek iránt, mint pl. az almabor, a cider, a gyümölcsszörp és a feldolgozott gyümölcs más formái.
A globalizáció, mint a figyelemráirányítás eszköze
Ezzel egy időben kísérletek történtek a 60-100 évvel korábban Dániában népszerű gyümölcstermékek felélesztésére.
A növekvő globalizáció felnyitotta az emberek szemét, meggyőzte a dánokat, hogy a gyümölcs sokkal több lehet, mint egyszerűen friss gyümölcs. Dánia úton van afelé, hogy bortermelő országgá váljon, az otthon termesztett gyümölcs feldolgozása többé nem számít divatjamúltnak.
Az elmúlt 40-50 évben a nagy gyümölcsösökben való termesztés egybe esik a jelen gyakorlatával. Dánia számára a biogyümölcsösök még újszerű ötletnek tűnnek és ezért lassan terjednek. Keveset tudnak még arról, hogy mely fajták termeszthetők permetezés nélkül. Az elmúlt években még csak néhány olyan ültetvényt telepítettek, ahol egyáltalán nem használnak rovar- és gomba-írtót, ezek között van Blomstergården és a Dansk Landbrugsmuseum.
